2011. augusztus 31., szerda

Bezártság egy teljes napon át

" A mai nap nem volt olyan izgalmas eddig,sajna..
Ahogy kinyitottam a szemem mellettem a naplóm volt. Furcsa, úgy emlékeztem leraktam, de az is meglehet, hogy álmodtam, de áh, olyan furcsa, és szerencsétlen napjaim vannak, a tegnapit eltérve.. Tehát szokásos módon leestem az ágyamról, és gügyögve felálltam, és lomhán beágyaztam. Ugye este a ruhámba aludtam, tehát át kellett öltöznöm. Rögtön a pizsamám volt a kezem között, amit szépen lecseréltem. El is kezdtem tanulni, ha már holnap kezdődik a tanítás. Első óránk az Elemi harcművészet volt, tehát kellett tanulni. Legalább tudjak szólni, vagy valami.. Olyan nyolc órától kezdtem el a tanulást, és délig nyomtam az első fejezetet. Már a kisujjamból jött ki minden, tehát már elegem volt magából a tantárgyból. Gyorsan átöltöztem, és lementem ebédelni. Pár szendvicset ettem, nem volt idegrendszerem kanalazni. Pont mikor a levest szedtem, akkor jutott eszembe, hogy Pihinek nincs reggelije. Úgyhogy a leves elmaradt, jött pár húsos szendvics. Egy bögre teai is lecsúszott, majd futva felmentem az első emeletre. Ott szétnéztem, jön e egy tanár aki miatt nem kéne futnom. Tiszta volt a terep, tehát a futásom a második emeletig tartott. Ott szívszorító megálló ejtett, de sóhajtva folytattam a felbaktatást. Óvatosan beléptem a szobámba, ahol már a macska a tálkája mellett ült. Előkaptam egy ebédről megmaradt sonkát, és azt megetettem vele. Már volt fél egy, mikor olyan unalom töltötte el a szívemet, hogy már fájt. Tehát visszatértem a tanulási teendőimhez, de egyszerűen nagyon rossz volt ennyit bemagolni. Három órakor tényleg letettem a könyvet, és egy fehér ruhát kezdtem kisimítani, hogy ne legyen gyűrött. Holnapra terveztem az öltözékemnek. Gyorsan leszaladtam még az étkezőbe, ahol két becsomagolt szendvicset hoztam fel, hogy majd reggelire azt megeszem. Egy ideje nem járok le reggelizni... Azt hiszem olyan két hónapja. Az étvágyam elment, mint az életkedvem, de azért mint Prefektus a diákokkal szemben eléggé rendes voltam.
Na, és most itt vagyok, írok ebbe a naplóba, és próbálom tétlenkedéssel tölteni a hátralevő órákat. Egyszerűen borzasztó unalom van.

2011.08.31


2011. augusztus 30., kedd

Kósza könyv



" Ma leugrottam a könyvtárba, mert unatkoztam, a négy fal között. A könyvesboltot nézegettem, már unom ezeket a kikölcsönzött átlapozott könyveket. Tehát, úgy döntöttem veszek egy kötetet, ami egy ideig lefoglal, a tanulás mellett. Igen, már tanulok, lassan kezdődik a suli. Tehát nézegettem a kirakatot, sok érdekeset nem találtam, már az összeset olvastam kikölcsönözve. Aminek érdekes borítója volt, abba belelapozta, megnéztem a tartalmát. Végül egy barna könyv jutott a kezeim közé. Nem volt rajta semmi, egy barna kötés volt rajta, igazi bőr. Egy szíjjal volt megkötve és kész. Belelapoztam volna, de minek.. Rögtön el is raktam, de az eladó rögtön odakiáltott hozzám.
- Hé, amit megfogtál, azt fizesd is ki!
Hát erre nagyon felhúztam magam, és vissza is szóltam, hogy csak megnéztem a borítóját. De a boltos csak azt hajtotta, két tallér, két tallér. Végül már úgy döntöttem, hogy ott hagyom a könyvével együtt. De fenyegetőzni kezdett, hogy feljelent mint diák.. Szuper. Tehát beletúrtam a zsebembe és odavágtam egy könyvre két tallért, és felkaptam a rusnya könyvet. A legközelebbi kukánál, ki is dobtam, minek nekem az a könyv? Morcosan felviharoztam a harmadik emeletre és a hálómba. De mikor beléptem... Az ágyamon volt a könyv.
- Ki hozta fel?
Kiáltottam a szobatársaimnak, mire ők azt sem tudták miről beszélek. tehát nagyon jó volt. A szobakukába is belehajítottam, de mire megint az ágyamhoz értem, ott pihent a párnámon. Tehát beleraktam a táskámba, és átöltöztem, zuhanyzás nélkül a pizsamámba. Próbáltam aludni,de annyira idegesített az a könyv, és az eladó, hogy nem tudtam mit csinálni. A mosdó felé vettem az irányt, ahol letusolni kezdtem. Hátha felfrissít.

Jól is esett, tiszta képpel jöttem ki a kádból, és húztam el a függönyt, de...
Ott volt. A mosdópulton, ott volt a könyv! Mintha azt akarná, hogy kinyissam. Miért? Elegem volt. A vécébe raktam, és lehúztam. Örökké eltűnt a lefolyóba. Na, de ezután mosdás után, tudtam aludni. Szerencse...éppen tíz óra lett, mikor lehajtottam a fejemet. A kijárási tilalom életbe kelt.

Egy ideig sikerült aludni, úgy fél tizenkettő, mikor felültem. Még mindenki aludt, csak én voltam talpon. Álmosan indultam valami ruhát keresni magamnak, egy rózsamintás ruhát.. már biztos nem tudtam volna aludni. Szépen elültem az ágyamra, és egy kicsi éjjeli lámpával világosítottam meg magamat. lehajoltam a kis szekrényemhez, ahol szokott lenni csoki. Helyett.. a bőr könyv. Csurom víz volt, és ott lapult. Sírógörcsbe kaptam, megvan átkozva ez a könyv, gondoltam. Végül egy törölközőt felvettem, és megtöröltem. Jó alaposan... De azért zsebkendővel nyitottam ki a szíjat( olyan nyitja volt, mint egy öv csatja) mert ki tudja milyen betegség van lent, a csatornában. A könyv üresen feküdt a törölközőmön. Felháborodottan lapozgattam, és semmi. Mi ez?
- Egy napló?!
Kiáltottam fel, de gyorsan be is fogtam a számat, kicsit hangos voltam. Szépen nézegetni kezdtem a vastag naplót, és úgy döntöttem, megtartom. Egy tollat vettem a kezembe, és beleírtam az adataimat. És most itt fekszek a z ágyamba, és írom le a mai kalandomat. Eléggé titokzatos napom volt, de egy új barátot szereztem. Egy állandó barátot.

Boldog Születésnapot Lina!

2011.VIII.29


Én, Lina

Nevem: Lina Wierro
Korom: 17
Születésnap: 1993. VIII. 29.

Barátaim: Giselle Marceau(Fogadott testvér)
Elizabeth Lowett
Hua Xiangfeng
Teodora Yana
Ryan Whitman
Horváth Réka

Jacqueline A. Winderburg
Emily Kyra Beawer
Vezetőségi tagok.

Családja: Angelica Wierro(11 év, húg)




Kezdetek

Lina Wierro. Hogy mit jelent ez a név? Tinitörténelmet. Káprázatos szerelem részese lehetett, és ezzel járt, egy szörnyű szakítás. Mióta megmentette agydaganatban szenvedő húgát, tudta, van Isten. Csak nem neki találták ki. édesapja elvesztése tett még egy lapáttal depressziójára.

Megfog nyugodni valaha?


Mi történik az ő párkacsolatával?

megtudhatod itt!

Napi beszámoló, az életéről.